Nos, körülbelül 1 évvel ezelőtt lehetőségem volt útmutatást adni három, nagyon előrehaladott
endoregresszív rákban szenvedő betegnek, akik az interneten található információk alapján
úgy döntöttek, hogy Ivermectint szeretnének használni.
Az első beteg egy férfi volt, akivel talán már találkozhattak Phoenixben, Paul Mann,
akinek negyedik stádiumú prosztatarákja volt.
Ő 2 Pfizer-oltást kapott.
2 hónappal a második injekció beadása után 4. stádiumú prosztatarákot diagnosztizáltak nála.
53 éves volt, családi kórtörténet nélkül, maratonfutó, nagyon fitt.
A második beteg egy hatvanas évei végén járó férfi volt,
akit nem operálhatónak diagnosztizálták,
vagyis a sebészek nem merték megpróbálni az eltávolítást.
Túl veszélyes.
Egy operálhatatlan nyelőcsőrák volt.
Valójában két elváltozás volt a nyelőcsövében.
És az orvosa azt mondta, tudja, az egyetlen dolog, amit tehetünk,
a kemoterápia és a sugárkezelés. Azt mondta: "Hát ez szép, viszlát".
A harmadik nőnek pedig egy hatalmas, 18 centiméteres daganata volt a medencéjében, ami a gyomornyálkahártyájából indult ki.
Mindhárom betegnél megdöbbentő eredményeket értek el az Ivermectinnel.
Szóval, Eddie, aki a két nyelőcsődaganattal rendelkező srác, semmilyen kezelést nem kapott, semmit.
Azt lehetetlen lenne állítani, hogy valami más is segített.
Nos, mindössze ivermectint kapott, és a daganatai 6-8 héten belül teljesen eltűntek.
Igen.
A nő, akinek a 18 centiméteres daganatát eltávolították,
a sebész onkológusok és a többi csapat figyelemre méltó teljesítménye.
Kimetszették azt a gigantikus, negatív peremmel rendelkező daganatot, de áttétek voltak a májában.
A műtét után a lábadozás meglehetősen eseménytelenül telt.
Úgy döntött, hogy ivermectint fog szedni, így a májában lévő áttétek teljesen eltűntek.
Paul Mann, akivel találkozhattak, akinek azt mondták, hogy 3 hete van hátra,
és tudod, mint a hospice-ban, "hívd a papot vagy akárkit",
elkezdte az Ivermectint, lassan-lassan reagálni kezdett és jobban lett.
És ahogy tudod, most már heti három estén 4 órát táncol.
A daganata nem múlt el teljesen, ezért más beavatkozásokat, más átdolgozott gyógyszereket is fontolgat.
Miután láttam ezt a hármat, egyet, kettőt, hármat, arra gondoltam, hogy itt valami fontos dolog történik.
Tudván, hogy a gyógyszeripar soha nem fog ezen változtatni,
és ha a gyógyszeripar nem fog mozdulni, akkor senki sem fog, nagyjából.
Tehát az akadémiai intézmények és a filantrópok,
senki sem fog egy fillért sem költeni Ivermectinre.
Így hát elkezdtem gondolkodni, hogy fontos, hogy valaki tegyen valamit, igaz?
Úgy értem, ha ezek a gyógyszerek olyan hatékonyak, mint amilyennek a laboratóriumban látszanak,
és mint amilyennek 3 betegnél látszanak,
és 3 beteg nem hétmilliárd ember, de 3 beteg egymás után sok, tekintve a reakciójukat.
Elgondoltam magamban, mit fogok tenni?
És időt kellett adnom magamnak, hogy alaposan átgondoljam,
mi lenne egy stratégiai, elfogadható, etikus, tudományosan megalapozott megközelítés
a kérdés megválaszolására, hogy az Ivermectin és más,
átdolgozott gyógyszerek javítják-e a rákos betegek túlélését?
Comments powered by CComment